De minek veszed meg, ha ott van a neten ingyen?

Ma már kisebbséghez tartoznak azok az emberek, akik fizikai adathordozón vásárolják meg kedvenc előadójuk zenéit. De tényleg miért is tenne bárki ilyesmit amikor meg lehet hallgatni online? A válasz erre általában a következő: Mert fel lehet tenni a polcra, mert a CD-hez van kis füzetecske sok színes képpel és érdekes infókkal és különben is még mindig a bakelit szól a legjobban (persze csak ha az eredeti felvétel analóg szalagra készült). Na jó de online minden egy kattintásnyira van és több millió zene közül válogathatsz kedvedre hiszen a zene streamelés korában élünk. Na jó de mi a teendő akkor amikor pont az ember kedvence nem elérhető ezekben az alkalmazásokban?

De hát olyan nincs, hogy valami nem elérhető az internetnek éppen az a lényege, hogy minden fent van rajta és nincs szükségünk többé olyan elavult dolgokra, mint könyvtárak vagy lemezboltok. Valóban a különböző zene streamelésre fejlesztett applikációk feltett célja, hogy a lehető legtöbb előadó és album elérhető legyen a könyvtárukban de nem kell túl sokat gondolkozni ahhoz, hogy rájöjjünk ez nem egyszerű feladat. Hát de az, hogy lehet én is a Spotify-on fedeztem fel olyan underground műfajokat, mint a Nu-Jazz sőt, ha kiadok egy albumot akkor én is egyszerűen fel tudom tölteni? Sokszor nem az alkalmazáson múlik, hogy meg tud-e szeretni magának egy előadót vagy sem. A zene minden esetben a szerző vagy a kiadó tulajdona és ahhoz, hogy a zenét, mint terméket elérhetővé lehessen tenni a feleknek tárgyalóasztalhoz kell ülniük és szerződést kell kötniük. Természetesen a legtöbb fiatal művész örül neki, ha az alkotásai napvilágot látnak és potenciálisan elérhetővé válnak a világ bármelyik pontján de mivel a művész világ sose volt mentes az önfejű, rendszerkritikus alkotóktól így mindig lesznek néhányan, akik bojkottálni fogják a technikai újításokat.

Számos olyan előadót ismerünk, akik nem támogatják az internetes felületeket oly módon való felhasználását, aminek következtében alkotásuk elérhetővé válik azokon. A Tool zenekar is ilyen. Énekesünk Maynard James Keenan azt vallja, hogy a zene terjesztésére alkalmas formátum kizárólag az album lehet, ami kisebb egységgé nem bontható tovább. Úgy gondolja, hogy azok a felületek, amik lehetővé teszik az online zenehallgatást azt idézik elő, hogy az emberek nem albumokat hanem csak számokat fogna hallgatni tetszőleges sorrendben. De az album nem azért album, hogy csak bizonyos dalokat fogyasszunk róla hanem mert az azon szereplő dalok egy egységet képeznek. Ettől függetlenül az ő lemezeik elérhetőek olyan nem feltétlenül zenehallgatásra készült oldalakon, mint a Youtube. Maynard James Keenan-ről még nem árt megjegyezni, hogy a Tool-on kívül két másik zenekarnak is ő a frontembere melyek a Perfect Circle és a Puscifer névre hallgatnak. Ennek a két előadónak az életműve hiánytalanul megtalálható az összes zenét streamelő oldalon. Ennek az ellentmondásnak több oka is lehet. A legvalószínűbb talán az, hogy a Tool sose volt rest egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tenni vagy akár az összes rajongójukat komplett hülyének nézni. Könnyen feltételezhetjük, hogy az online zenehallgatás ellenzése csak egy megragadható indok arra, hogy ismét a rajongóik arcába röhöghessenek.

De természetesen ezzel nincsenek egyedül. A mainstream előadók között is akadnak páran, akik nemet mondtak a hasonló szolgáltatásoknak. Az egyikük Taylor Swift, aki szerint a zene művészet és minden művészeti terméknek meg van a maga ára így a zene se lehet ingyenes. Egy időre elérhetetlenné is vált életműve de meg kell jegyezni, hogy mára a legutóbbi Reputation című album kivételévvel minden újra hallgathatóvá vált tőle.

A világ talán legismertebb zenekara a The Beatles se adta be könnyen a derekát. Míg a tagok szólóban készített munkái az applikációk megjelenésének majdnem kezdetétől elérhetőek voltak addig a mindenki által ismert együttes alkotásaira éveket kellett várniuk a rajongóknak. Ez csak 2015 december 23.-án változott mikor is a Spotify bejelentette, hogy attól a naptól kezdve a zenekar teljes gyűjteménye elérhetővé vált. Hogy az ezelőtti hiányt mi indokolta arról csak a zenekar még élő tagjai és a menedzsmentjük tudhat.

Mások úgy látták, hogy a zenehallgatásra alkalmas appok tulajdonosai nem fizetnek elég juttatást azoknak az előadóknak, akikből megélnek. Így történhetett meg az, hogy a világszerte több milliós rajongótáborral rendelkező Def Leppard katalógusából se szemezgethetünk kedvünkre, legalább is semmit se fogunk tőlük találni 2011 előttről.


Egy másik notórius zenekar ebben a témában nem más, mint a King Crimson. A 13 stúdió albummal és számtalan egyéb kiadvánnyal rendelkező együttes vezetője és gitárosa Robert Fripp többször kifejtette már ellenérzéseit az ingyenesen hozzáférhető tartalmakkal kapcsolatban. Indokai hasonlóak a fentebb említett Tool-éhoz de ezen felül úgy látja, hogy ezek a cégek nem fizetik meg kellőképpen az őket eltartó előadókat. További érdekesség velük kapcsolatban, hogy ha bármi olyan tartalom kerül fel a Youtube-ra amiben olyan tartalmak szerepelnek, amik az ő szellemi tulajdonukat képzik, azonnal lépéseket tesznek és a lehető leggyorsabban távolítják el azt a videót. Természetesen a technikai fejlődés őket is utol érte így rendelkeznek csatornával az előbb említett videómegosztón de ide csak nagy ritkán töltenek fel tartalmat, amik általában egy-egy dal koncertfelvételei. Fontos még megjegyezni, hogy mindezek ellenére 2017 nyarán 2 teljes koncertfelvétel került fel tőlük a Spotify-ra. Egyelőre nem lehet tudni, hogy ez egyfajta tesztelése-e az oldalnak vagy csak az éppen aktívan turnézó zenekart kívánják-e népszerűsíteni de mindenképpen pozitív félrelépésnek tűnik ez a változás.


A zene streamelése hidat képez az egyre inkább eltűnő fizikai adathordozók és az illegális letöltések között de sajnos, hogy a világon minden zenehallgató igényeinek kielégítése lehetetlen feladatnak bizonyult. Mindezektől függetlenül jelenleg jobb megoldás nem létezik arra, hogy a zenehallgató ingyen jusson tartalomhoz de a zenész is lásson pénzt a kemény szellemi és fizikai munkavégzése után. 

Megjegyzések