Rorschach Gotham-be látogat - Doomsday Clock #2

Mostanában a legvárósabb DC (maxi)sorozat egyértelműen a Doomsday Clock, melynek ma jelent meg a második része, így adott volt a mai olvasmányom a reggeli mellé. Mondhatom, igencsak tartalmasra sikerült ez a fejezet, köröket ver a bevezető részre, nem lehet okunk panaszra. Geoff Johns mesterien bánik a Watchmen régi és új karaktereivel, érdemes megtekinteni a videót, ahol az előző rész kezdő oldalait kommentálja, fejtegeti. Az ehhez a sztorihoz kitalált két új bűnöző, Marionette és Mime ismét nagy szerepet kap, valamint feltűnik végre Dr. Manhattan is, a két jómadárnak köszönhetően, továbbá új kérdések merülnek fel; miért kegyelmezett meg nekik Marionette miatt, illetve milyen közös múltjuk lehet kettejüknek. Veidt-nek köszönhetően megtudjuk, hogy Manhattan kék külseje annak köszönhető, hogy a testéből folyamatosan elektronok szivárognak ki, és ezek egyfajta nyomot hagynak, aminek segítségével kis csapatunk a nyomába eredhet az isteni hatalommal bíró figurának. És, kedves olvasók, itt jön a legjobb rész: a nyomok nem máshova, hanem egyenesen Batman városába, Gotham City-be vezetnek! 
A 2. rész borítójának "Animated Series" változata Rick Cellis jóvoltából (baloldalt), illetve Gary Frank borítója
Gotham-ben amúgy jelenleg eléggé bizalmatlan a helyzet a szuperhősökkel kapcsolatban, olyannyira, hogy az emberek Batman ellen tüntetnek az utcán, és ebben a kiélezett helyzetben érkeznek meg szereplőink a másik univerzumból. Veidt-ben nem csalódunk, hisz megfontolt ember lévén első útja Rorschach-al egyből a gothami könyvtárba vezet, ahol felfedezik, hogy az ő világukban csak fiktív szereplőként létező hősök közül itt bizony több is létezik! Itt vetődik fel az a nagyon bizarr kérdés, hogy akkor most ezt az egész univerzumot igazából Dr. Manhattan teremtette??!? Elég merész elgondolás, de hát a képregények világától nem idegen az ilyesmi, és a hasonlóan merész ötletek mindig is kellettek ahhoz, hogy fokozzák az érdeklődést az egyes kiadványok után. Sokaknak nyilván megbotránkoztató lehet az effajta extrém ötlet, de én azok táborát erősítem akik inkább szeretik ezeket. 
A történet további részében Veidt és Luthor beszélgetnek egy jót, Rorschach Batman nyomába ered, és egy elég régóta halottnak hitt szereplő felbukkanása pedig már csak hab a tortán. A Watchmen-nél megszokott füzet végi cikkek, írások itt is szerepet kapnak, néhány Bulletin publikáció formájában a Wayne és Luthor vállalatok közötti szembenállásról, illetve a "Szuperemberek teóriájáról".
Rorschach a Bat-barlangban
Ez a rész teljes mértékben meggyőzött arról, hogy a Watchmen világa és karakterei jó kezekben vannak, a modern színezéstől eltekintve pedig teljesen olyan mintha az eredeti történet további részeit olvasnánk. A sztoriban nincsenek üresjáratok, egy pillanatra sem unalmas, és remek az összhang a rajzokkal is. Az eredeti sorozatra oly jellemző 9 képkockás felosztás elég sokszor dominál az oldalakon, ezzel is megteremtve azt az atmoszférát, ami a régi szériára volt jellemző, ugyanide sorolva a már említett dokumentumokat a füzet végén. Geoff Johns tudja mit csinál, és magabiztosan vezeti be a DC Univerzumba Alan Moore és saját új karaktereit, rejtélyekkel, és talányokkal fűszerezve. A következő részig sajnos egy hónapot kell várni, de addig is úgy gondolom lesz miről beszélgetnie a Watchmen-fanoknak egy sör mellett péntek délután.

Megjegyzések