Nagy Marvel Képregénygyűjtemény #1

Az Amazing Spider-Man második sorozatának közlésést a Semic kiadó kezdte el 1999 májusában, a Csodálatos Pókember 120. számában a Peter Parker Spider-Man v2 és a Webspinners: Tales os Spider-Man sorozatok első számaival együtt. A magyar kiadás sajnálatos módon a 127. számnál ért véget, az utóbb felsorolt sorozatok 8. számaival. Ugrunk egy kicsit az időben, 2005 októberére, amikor is a Panini Comics elkezdett újra klasszikus Pókember sorozatot kiadni, és az ASM v2 közlését kezdte el (~folytatta), annak a 30. számától. Azonban ez a sorozat is megszűnt sajnos, a 27. számmal, és azóta csak másodkézből lehet beszerezni ezeket a részeket, képregénybörzéken vagy online felületeken. Jó hír azoknak, akiknek hiányzik ez a sorozat a gyűjteményéből, ugyanis a Nagy Marvel Képregénygyűjtemény első kötete ennek a szériának az első történetét tartalmazza, keményfedeles borítóval, és pár extrával kiegészítve az íróról, a rajzolóról, és Pókemberről; a kiadás nagyon igényes, mindenképpen megér egy próbát, és mint ahogy azt már egy másik sorozat debütálásánál is láthattuk, nagy eséllyel olyanok is kedvet kaphatnak a gyűjtéséhez, akik eddig nem nagyon olvastak képregényeket.
A történet több szempontból számít mérföldkőnek a Pók-történelemben; itt kapott a sorozat új írót, J. Michael Straczynski-t, aki aztán jó ideig maradt is a címnél. Továbbá, itt debütált először a szintén falramászó Ezékiel, és a nem éppen barátságos, ám de annál vérszomjasabb szupergonosz, Morlun. Peter itt kezdi el a pályáját tanárként, ami szintén egy nagy fordulópont a hálószövő életében. Pókember képességeinek eredete is más megvilágításba kerül, ami szintén az új író leleményességének köszönhető. A rajzoló, John Romita Jr. rajzaival már többször találkozhattunk magyar kiadásokban, munkái mindig is megosztóak voltak. Én azok táborát erősítem akiknek kifejezetten tetszik az egyedi stílusa, a színező munkája miatt pedig nagyon szép az összkép: a Pókruhán levő fények, az esti New York látképe, vagy a pókháló ezüstös-fehéres csillogása mind nagyban hozzájárul az artwork élvezhetőségéhez.
Összességében elég eseménydús és tartalmas a kötet, valamint akár remek beugró lehet ez olyanoknak, akik most kezdenek neki a képregényezésnek. Az utolsó oldal pedig egy igazi mérföldkővel zárul, bár igaz, a folytatásra egy kicsit sokat kell majd várni, mégpedig a sorozat 49. kötetéig.

Megjegyzések