"A nevem Venom, azaz kígyóméreg..." - NMK #5

A Nagy Marvel Képregénygyűjtemény első oldschool kiadványa Venom létrejöttének a folyamatát mutatja be, bár a hangsúly nem rajta, sokkal inkább a szimbiótán van. Mindenképpen kedvez azon rajongóknak ez a kötet, akik a régi Csodálatos Pókember sorozat idején még nem olvasták ezeket a részeket (ASM #252, 256-259, 300), de a régi motorosok sem panaszkodhatnak, ugyanis a csúcs szuper minőségen túl egy eddig még magyarul kiadatlan sztori is napvilágot látott, a Web of Spider-Man első száma. A kiadvány egyébként az Amerikában megjelent azonos című, Birth of Venom kötet egy részét tartalmazza, egészen pontosan 7 füzetet, és pár epilógust egy Póki és F4 füzetekből.
Közvetlenül a Titkos Háború eseményei után vesszük fel a fonalat, Pókember majd' kicsattan az örömtől, hogy élete visszatérhet a "normális" kerékvágásba, és újra láthatja barátnőjét, a Fekete Macskát. Egy lazább, egyrészes sztori után jön a Puma, a háttérben pedig olyan figurák munkálkodnak, mint a Vezér, Rózsa vagy a Vészmanó. Véleményem szerint Pókember pályafutásának egyik legjobb időszakát öleli fel ez a kötet, Peter optimizmusa és világhoz való hozzáállása remekül van elénk tárva, a több szálon futó történetek, valamint a sokáig fenntartott kis talányok (vajon ki a Vészmanó) ügyesen fokozzák az olvasó érdeklődését. No de a hangsúly a szimbiótán van, akit miután Peter nagy nehezen levet magáról, egy reményvesztett újságíróra, Eddie Brock-ra talál rá. A kötetben viszonylag sokáig, az utolsó részig (7. füzet) kell várni a felbukkanásáig, és ez a történet jelentősen el is különül a többitől; Todd McFarlane rajzai teljesen más világot képviselnek, látványvilágában pedig nagyobb teret enged a rajzoló saját, egyedi stílusának a kibontakoztatására.
Venom viszonylag keveset szerepel jelen kötetünkben, a története alapján pedig nem bizonyult a legdurvább, leglegyőzhetetlenebb ellenfélnek, hírnevére inkább további visszatérései szolgálnak rá. Érdekes látni, hogy mára hova fejlődött a karakter személyisége ehhez a sztorihoz képest és a szimbióta mekkora hatással lett a Marvel Univerzum új képregényeire.
Mindent egybevetve ez egy kellemes klasszikus Pók-kötet lett, izgalmas kalandokkal, legendás gonosztevőkkel és egy életvidám Peter-rel megspékelve. Lehetett volna benne egy kicsivel több Venom, de egye fene, így is jól szórakoztam.


Megjegyzések