A tudás hatalom - NMK #16 - Fenegyerek: Újjászületés

Fenegyerekkel a jelenleg is futó Bendis-érában találkozhatunk manapság hazánkban, illetve több Marvel-történetben is feltűnt mellékszereplőként (kicsivel nagyobb szerepe volt a kettővel ezelőtti, Titkos Háború kötetben), valamint még a régi képregényes aranykorban, a Marvel Extra füzeteiben lehetett elcsípni pár rész erejéig. Utóbbi sztorit, ahogy a mostanit is, a legendás Frank Miller jegyzi, aki vagy nagyon jól csinál valamit (Sin City, vagy 300, például), vagy iszonyatosan rosszul (az általam már korábban emlegetett All Star Batman&Robin sorozat). Jelen történetünk, a Fenegyerek: Újjászületés szerencsére az előbbi kategóriába esik, és egy igazán emlékezetes sztorival gazdagodik általa a hazai DD paletta.
A Frank Miller/David Mazzucchelli alkotópáros a magyar olvasóknak már bizonyított a remek Batman: Első év sztoriban, mellyel egy igazán durva és realisztikus eredettörténetet teremtettek a karakternek. Jelen esetben is brillírozik a páros, mind a történetet, mind a rajzokat figyelembe véve. A történet elején Wilson Fisk, az alvilág Vezére tudomást szerez régi nemezise, a Fenegyerek titkos személyazonosságáról, és az információ birtokában természetesen rögtön megmozgat mindent, hogy borsot törjön Matt orra alá. A következmények lesújtóak, főszereplőnk pedig igencsak mélypontra kerül az események hatására, és már-már az épeszűség határait súrolva próbál kikecmeregni ebből a szorult helyzetből.
A kötet viszonylag vaskosabb a többinél, összesen 7 részt foglal magába, mégpedig a Daredevil 227-233. számait. Többször említettem már ezzel a sorozattal kapcsolatban, és ezt nyilván embere válogatja, de még pár percre sem szívesen tettem le a kötetet, annyira magával ragadott a sztori. A főszereplő nem is Fenegyerek, sokkal inkább a figura valódi személyisége, Matt Murdock. Nem sokszor kerül fel az a bizonyos vörös szuperhősjelmez a sztoriban, de ezzel nincs is gond, anélkül is történik annyi minden, hogy csak kapkodjuk a fejünket. Egy igen megdöbbentő esemény például Karen Page jelenlegi helyzete, illetve a tény, hogy az elmúlt pár évben, amikoris a problémái elől menekülve elhagyta Matt-et, mivel foglalkozott, és mi lett belőle. Az ő visszatérésekor Matt reakciója egyrészt nagyon is emberi volt, hisz feltétel nélkül visszafogadta a nőt, másrészt az írói részről úgy éreztem, hogy túl egyszerűen le lett rendezve ez az egész, holott mégiscsak ő "robbantotta fel a bombát".
A történet kifejezetten durva és realisztikus hangulata igazán megfűszerezi az egészet, sokszor akár már a krimi műfajába is beillett volna a sztori. Mazzuchelli rajziban igazán szeretem azt, hogy a stílusa sokszor inkább húz a szögletesebb, absztraktabb vonal felé, de mégis meg tud maradni a realizmus talaján. Az arcokon megjelenő érzelmekre nagy hangsúlyt fektet, ennek köszönhetően figurái megelevenednek, és szinte filmszerűen peregnek előttünk a képkockák. A történet végig izgalmas és lehengerlő volt, egyedül a befejezést éreztem kicsit súlytalannak és összecsapottnak, ellentétben az összes többi kiváló résszel. A fanatikus hazafi szuperkatona, Ártó karaktere egyáltalán nem hiányzott a történet végére, igencsak elütött a sztori eddigi hangvételétől.

Mindent egybevetve azonban nem lehet okom a panaszra, a befejezést leszámítva egy igazán remek sztorival van dolgunk a jelenlegi kötetben. A kötet végi ajánlóból pedig kiderül, hogy lesz itt még Fenegyerek sztori.

Megjegyzések