Dermesztő tekintet - DCNK #43 - Csodanő: A Gorgó szeme

A DC Comics Nagy Képregénygyűjtemény harmadik Csodanő kötete egy egészen különleges, mítikus ellenféllel állítja szembe az Igazságliga oszlopos tagját. A kötet 8 részt ölel fel a Wonder Woman sorozat 206 és 213. számaival, időrendben a Csodanő: Kör c. kötet előtt játszódik. Sorozatból kiragadott sztori révén bőven akadhatnak a magyar olvasó számára ismeretlen karakterek, akik közül a legtöbbet sajnos nem ismerjük meg részletesebben a történet folyamán, de így is kapunk azért elég támaszpontot ahhoz, hogy élvezhessük ezt az összeszedett, és részletesen kidolgozott történetet. Az eligazodáshoz most kifejezetten ajánlatos elolvasni a történet előtti, előzményekről szóló oldalt. A lényeg, hogy Diana a béke nagyköveteként a New York-ba áthelyezett Themiszkürai nagykövetség élén áll, és egy üzletember, Veronica Cale folymatosan el akarja lehetetleníteni a munkáját. Csodanő legközelebbi barátját egy szupergonosszá változtatták Ezüst Hattyú néven, és feltehetőleg Cale-nek ehhez is köze volt.
 A sok érdekes karakter, valamint folyamatos pörgés teszi kelendővé Greg Rucka történetét, mely mellőzi a finomkodást, és egy-két durvább jelenet győzi meg arról az olvasót, hogy milyen kegyetlen körülmények között kell helytállnia a themiszkürai nagykövetnek. Drew Johnson néhol Terry Dodson stílusára emlékeztető rajzai dinamikusak, részletesek, és nagy szerencsénkre kifejezetten ügyesen közvetítik az egzotikus női szereplők megjelenését. Több panelon is az az érzésem volt egyébként, mintha Dianát a Gal Gadot által megformált karakterről mintázta volna a rajzoló. Időben ez nyilván sokkal hamarabb került kiadásra, mint a DCU mozifilmje, de igazán kellemes meglepetés volt ez a fajta hasonlóság. Ezzel kapcsolatban lehet kicsit elfogult vagyok, hisz számomra a jelenlegi DC mozifilmeknek Wonder Woman az egyik ékköve, és leginkább eltalált karaktere.
A feszültség végig fennáll a történetben, és mindez a halálos tekintetű, bárkit kővé dermesztő ellenféllel vívott nagy csatában teljesedik ki. A brutális végkimenetelhez az a társadalomkritikai áthallás ad egy pluszt, ami az emberek és  média viszonyát fejezi ki a csata kapcsán; szinte már el sem hiszik sokan, hogy tényleg egy igazi, vérremenő csatát látnak a képernyőn, és azt hiszik, csak trükk az egész. A fősodor utáni levezető részek már kevésbé voltak meggyőzőek, a következményeket illetően pedig a Liga hozzáállása is elég sablonosan, és érzelemmentesen lett bemutatva. Superman fegyverrel? Őt azért kreatívabbnak ismerjük ennél, a tagoktól meg egy kicsit több érzelmi bevonódást vártam volna ennyi év csapatmunka után.
A kötet engem végig lekötött, és csak néhol éreztem magamat elveszettnek a sok új karakter kapcsán, de ezt a részét a történetvezetés változatossága miatt hamar sikerült elengednem. Bár a befejező/levezető részek nem hozták azt a szintet amit az előbbi részek, így is kellemes csalódásnak könyvelem el ezt a kötetet. A következő szám pedig egy igazi különlegesség lesz, egy nem mindennapi karakter, nem mindennapi rajzokkal. Plastic Man közeledik, hogy megborítson mindenkit!

Megjegyzések