Testi és lelki pokol - A kíméletlen (A Prayer Before Dawn) kritika

Néha elképzelhetetlenül szörnyűséges emberi tragédiákat láthatunk a filmvásznon, melyekről úgy hisszük, hogy a valóságban biztosan nem történhetnek meg. Ilyenkor viszont befészkeli magát egy gondolat a fejünkbe: "Mi van, ha mégis?!". Nos, A kíméletlen című film kegyetlensége nem kreatív írók agyszüleménye, hanem a valóságé. A dráma Billy Moore azonos című önéletrajzi regénye alapján készült és Jean-Stéphane Sauvaire rendezte.

A fiatal brit állampolgárságú Billy (Joe Cole) egy igazi white trashként éli mindennapjait Thaiföldön. Nappal bokszol, éjszaka nightklubok budijaiban árulja a heroint, amit egyébként ő is nagy mennyiségben fogyaszt. Sajnálatos módon egyik reggel rendőrök dörömbölnek az ajtaján, leteperik, és a következő pillanatban már csak a börtön felé tartó buszon tud felocsúdni. A film kíméletlen őszinteséggel mutatja be a thai börtönökben uralkodó kegyetlen és gyomorforgató körülményeket, miközben ott bent az emberi élet annyit sem ér, mint egy doboz cigaretta. Billynek ebben a pokolban kell megállnia a helyét, miközben harcol egyre erősödő heroin függőségével is. Mindezeket súlyosbítja a rácsok mögött zajló brutális erőszak, amiből töménytelen mennyiséget kapunk, és meglepő módon egyáltalán nem érződik öncélúnak vagy feleslegesnek, mivel így egy sokkal intenzívebb élményt kapunk.

Billy Moore jellemfejlődése iszonyatosan lassan és kis léptékben valósul meg, ami nem is csoda hiszen elég hosszú időt kell eltöltenie a rácsok mögött és a lelke mélyén talán már ő is belenyugodott abba, hogy itt fogják elföldelni. A fordulópontot az jelenti, hogy egyetlen box tanítványa meglátogatja váratlanul a börtönben, aki feltétel nélkül szereti és tiszteli őt, de ezután sem egy Rocky-féle felemelkedést vagy diadalmenetet láthatunk, hanem egy kínkeserves, hullámvölgyekkel tarkított harcot. A mindvégig iszonyatosan nyomasztó hangulatot egy-egy pillanatra a rendező és az operatőr zsenialitása oldotta fel, ugyanis művész filmekben használt plánokat láthatunk, ezzel is érzékeltetve, hogy nem egy átlagos bunyós mozit nézünk. A másik különlegessége a filmnek, hogy rendkívüli érzékkel lettek összeválogatva az aláfestő zenék, amelyek a képi világgal együtt szakrális élményt nyújtanak.

A film valóban rászolgált a címére, ugyanis kíméletlenül kaptunk ízelítőt a földi pokolból, emellett zseniálisan lett megfilmesítve Billy története. Nálam ez idén biztosan benne van a top5 filmben, mindenkinek ajánlom, hogy sürgősen nézze meg. 5/5




Megjegyzések