Két Flash nem fér meg egy városban - DCNK #48 - Flash: Barry Allen visszatér

A szuperhősök sok évtizeden átívelő karrierjük során bizony akadnak olyan ütközetek, vagy éppen egész világot megrengető események, melyek során hosszabb-rövidebb időre életüket vesztik ezek a kultikus karakterek. Mind a Marvel, mind a DC karakterei között szép számmal fordultak már elő olyan esetek, amikor a halálból visszatérve újra állandó szereplője lesz egy karakter a saját nevet viselő sorozatának, vagy egy csapatképregénynek. Arra is láttunk már több példát (például Amerika Kapitány, Zöld Lámpás), amikor a szuperhős hagyatékát egy másik ember viszi tovább, aki különféle okokból úgy érzi, rá van szabva az adott szerep; lehet ez közeli kapcsolat az elhalálozott hőssel, vagy akár baráti kötelék, esetleg egy olyan, addig ismeretlen karakter, akit megihletett a hős addigi ténykedése, és érzi magában a megfelelő eltökéltséget a szerep folytatásához (és nem mellesleg különleges képességek sem ártanak).
Wally West - az Igazság Ifjú Ligája egykori tagja - mentora és példaképe saját nagybátyja, Barry Allen volt, akitől a magyarul is olvasható Végtelen Világok Krízise történet után megörökölte a Flash jelmezt, mivel Barry életét vesztette az események alatt. Wally, Barry-hez hasonlóan szintén egy villámcsapás, és különböző vegyi anyagok szerencsés véletlenjének köszönhetően tett szert különleges képességeire, ám sosem tudott olyan gyorsan futni, mint nagybátyja, akit valóságos legendaként és példaképeként tartott számon. Nem volt egyszerű feladat számára elfogadni, hogy a felelősség immáron övé, és ő maga lett Flash, de az évek alatt sikerült felnőnie a feladathoz. Jelenlegi kötetünk, a DC Comics Nagy Képregénygyűjtemény #48, nem árul zsákbamacskát, és már a címből kiderül az egyik legmegdöbbentőbb tény: Barry Allen visszatér. Ahogy az olvasók, úgy Barry barátai és hozzátartozói is vegyesen fogadják ezt a hírt, melyet még maga Wally is kétkedve fogad. Túl jó, hogy igaz legyen.

Mark Waid története a Flash 74-79. számaiban jelent meg 1993 márciusa és augusztusa között; a látszólag örömteli visszatérést azonban hamar beárnyékolja Barry amnéziája és furcsa viselkedése, mely több konfliktushoz, és Wally lelki vívódásaihoz vezet. Mindezek kezdetén azonban nyomonkövethetjük a három Flash-t, a veterán Jay-t, Wally-t és Barry-t akció közben, például a 90-es évek már-már túlhasznált fegyveres-páncélos-tankkal felszerelt hiperszuper páncélba bújtatott ellenség alapanyagával, amely az itteni történetben "az Egyesültek" csapatnéven jelenik meg. A probléma azonban hamar felszínre tör, Barry különös és már-már mániákus viselkedése Flash-ként majdnem Wally életébe kerül. Túl szép és felhőtlen lett volna ez a visszatérés, nekem azonban pont ettől  a ponttól válik izgalmassá és kiszámíthatatlanná ez a történet. Eddig a pontig viszonylag egyhangúan haladtunk valamerre, de a Barry körül megjelenő problémákkal elmegy a sztori egy teljesen más, kiszámíthatatlan irányba.
 A fordulópontok, valamint a motivációk és a kötet végi nagy finálé pörgőssé, és olvasmányossá varázsolták a kötet második felét, ha már az első fele szinte teljesen a megszokott, nem sok újdonságot hozó módon folydogált lassacskán. A leszámolásban a hősök összefogása, az erős érzelmi töltet, illetve Wally saját határainak feszegetése kétszer is aláhúzza a tényt, hogy érdemes volt beemelni ebbe a szériába ezt a Flash történetet, hisz mindenképpen mérföldkőnek számít a karakter életében. A történet élvezhetőségéhez Greg Larocque és Sal Veluto rajzai is asszisztáltak, kifinomult, részletes és dinamikus rajzaiknak köszönhetően a képi világ is teljesen a helyén volt.

"És tudjátok mit? Egyikük sem hív többé "Kölyöknek". Elég sok időmbe telt, de végre megtaláltam önmagam." Wally West



Megjegyzések