A jövő Pókembere se nem barátságos, se nem közkedvelt - Pókember 2099

A Kingpin kiadó tavaly jelentette be az idei évre tervezett egyik nagy dobását, aminek kiadása már évek óta folyamatosan felmerült; ez bizony a Pókember 2099-es sorozat, a 90-es évek egyik több szériát magában foglaló kezdeményezésének egyik szerelemgyereke. Ezen sorozatok között volt még Hulk, Fátum, F4, és (női) Megtorló. A 2099-es vonal 1992-ben indult útjára, de igencsak rövid életűnek bizonyult, mivel 1997-re teljesen meg is szűnt a Marvelnél ez a vonal. Nem is olyan régen azonban ismét útjának indult a 2099-es Póki kalandjait felvonultató sorozat, ami majd a jelenleg nálunk futó Hihetetlen Pókember sorozathoz is fog kapcsolódni, így pont időszerű, hogy magyar kiadásban is megismerjük ennek az alternatív Pókembernek az eredettörténetét és más kalandjait.
Az összesen 46 számot megélt sorozat első nyolc részét vehetjük kézbe a Hihetetlen Pókember idei évi második különszámában, ami egy igazán impozáns borítóval jelent meg; a Kingpintől eddig még nem látott módon, a 90-es évek stílusára hajazó, csillogós logóval vehetjük kézbe a kiadványt, nosztalgikus hatást varázsolva ezzel. Régebben gyerekkoromban egy-két számot sikerült megszereznem ebből a sorozatból angolul, és mindig is nagyon tetszett Pókembernek ez a fajta komorabb, kicsit ijesztőbb hatást keltő álruhája. Nagy örömömre pedig most az egész széria közlésre kerül kihagyás nélkül; ahogy utánanéztem, lesznek gyengébb, laposabb részek benne (melyik sorozatban nincs?), de maga az alapkoncepció igazán érdekesnek bizonyul. Ahogy azt már korábban is említettem, mindig is különösen érdekeltek az alternatív értelmezései egy karakternek, Pókember 2099-es változatát pedig nem más, mint Peter David író jegyzi.

A füzet elején, már rögtön a második oldalon láthatjuk akció közben az új Pókembert, aki mind stílusában, mind viselkedésében igen eltérő a klasszikus változattól. Még az eredettörténete is sokkal durvább alapokra van helyezve, de pók DNS-ével való kísérletezés itt is kulcsfontosságú szerepet játszik. Az első füzet záró oldala horrorisztikus hangulatot keltő módon mutatja meg ennek a Pókembernek a szörnyi mivoltát. Erős kezdés, az biztos.
Miguel O'Hara az Alchemax nevű multivállalat jeles kutatója, aki a félresikerült emberkísérletek után el akarja hagyni a céget, azonban a vezető, Tyler Stone ezt semmiképp sem szeretné, és a Mámor nevű, életfogytig függőséget okozó droggal mérgezi meg Miguel-t, aki saját tudását és képzettségét használja fel arra, hogy megszabadítsa magát ettől a függőségtől, aminek aztán a mellékterméke, hogy a modern kor Pókemberévé válik. A további részekben felveszi a harcot a Tyler által ráuszított bérgyilkossal, valamint további bűnözőkkel is összeakad, például a 2099-es Keselyűvel.

Mindenképpen pozitívumként emelném ki, hogy Peter David merész módon értelmezi újjá a Pókember-mítoszt, tele nagyszerű lehetőségekkel; a jövőből adód helyszín, a magasan levő Felsőváros, és a régi világ, az Alsóváros igazán hangulatos környezetet teremt a történetnek, rengeteg kiaknázható lehetőséggel. Miguel karakterének eltérő volta Peter Parker-től szintén plusz pont, az alternatív történeteknek elvégre pont a gyökeresen más irány, és szabad újraértelmezés a lényege. Peter David dialógusaiban most sem csalódtam, és a történetek is izgalmasra és újszerűre sikeredtek ebben a szokatlan miliőben. Főleg az Alsóvárosi rész volt az, amelyik a legizgalmasabbnak bizonyult.

A negatívumok közé raknám Rick Leonardi kisebb paneljeit, ahol a karakterek és helyszínek kissé karcosabb kinézetet kaptak; sokkal jobban állnak neki a nagyobb, letisztultabb panelek. Amit hiányoltam a történetből, az a környezet vázlatos, gyors megismertetése, hisz csak morzsákat kaptunk például a hierarchiáról, az Alsó- és Felsőváros közti különbségekről, és a technikai fejlettségről (az mondjuk furi, hogy még mindig az ember-állat génmanipulációval bukdácsol a tudomány, mint a régebbi történetek korában). A sokszor felbukkanó "gyász" (shock) kifejezést Peter David kicsit túltolta, de a Kingpin kiadó már közölte az olvasókkal, hogy a következő részekben igyekeznek változtatni ezen a magyar változatban.
Egy szó, mint száz, én kifejezetten örülök ennek a szériának, igazi nosztalgiabomba volt kézbevenni az első részt, amire a történet hangulata is ráerősített a keményvonalas 90-es évek hatásmechanizmusával. Idén még további két 2099-es kötetre lehet számítani.

Megjegyzések