Szépséges szörnyeteg: Monstress - Fenevad. Első kötet: Ébredés.

A Fumax kiadó szélesíti a már amúgy is színes képregényes palettáját többszörös British Fantasy-, Eisner-, és Hugo-díjas fantasy sorozattal, a Monstress - Fenevaddal. A képregény nem csak a nyugati, de a keleti képregények, sőt a fantasy-regények rajongóinak is belopta magát a szívébe nemzetközi szinten, a Könyvfesztiválos megjelenésén pedig itthon is nagy sikernek örvendett. Marjorie Liu és Sana Takeda sorozata újszerű megközelítésben tárja elénk történetét az útkeresésről, identitásválságról, és mindarról az embertelenségről, ami a faji megkülönböztetés miatt manapság a mi világunkban is gyakran felmerülő probléma.
A Neil Gaiman által is nagyra tartott kötetnek már az előzéke is megdöbbentő hatást kelt; a hatalmas szörnyeteg és monumentális táj éles kontrasztot képez a lovával álló lánnyal szemben, akinek csak a sziluettjét láthatjuk. Továbblapozva a történet első oldala rögtön belecsap a lecsóba, és egy árverésen találhatjuk magunkat, ahol főszereplőnket, egy arkán lányt akarnak eladni. A fél karja nélkül meztelenül álló, rabláncra vetett lány sokszorosan kiszolgáltatott helyzetben várja sorsát. A nagy háború utáni helyzetben, amit az emberek az arkánok ellen vívtak, pattanásig feszültek a mindennapok, és elég akár egy szikra is, hogy a két oldal között ismét kirobbanjon a háború. Maikát Zamora boszorkányainak adják el, akik az arkánok véréből nyerik erejüket. Maika azonban nem érkezik felkészületlenül még rabigában sem, a benne lakozó különös szörnyeteg igen nagy ütőkártya a kezében.

A Monstress története egy olyan világban játszódik, ahol valószínűleg nem szívesen élnénk; a fajok közötti ellentétek, az egymással történő brutális bánásmód, és a folyamatos kiszolgáltatottság nem túl jó arányok egy kegyetlen világban. A részletes történetmesélési stílust helyenként igazán ütős és durva akciójelenetekkel spékelték meg, a főszereplőnk eredete pedig folyamatosan tárul fel az olvasó szeme előtt különböző módokon. Fontos szerepe van a visszaemlékezéseknek, kifejezetten élveztem olvasás közben, hogy apró darabokat kapunk Maika múltjából, és ebből kell összeraknunk aztán az egészet.
A nyugati és keleti képregény hagyományai érdekes egyveleget alkotnak, például a Maikával utazó kisróka kinézetével folyamatosan a manga stílusát juttatta eszembe. Érdekes, hogy a történetben többnyire a nők kezében van a hatalom és az irányítás, ám nem kell megijedni, kicsit sem szelídebbek a férfi vezetőknél, sőt. A képregény naturalisztikus volta, részletessége, dinamikája, illetve olvasmányos jellege ügyesen húzza be az olvasót, hogy a következő kötetben is alámerüljön ebbe a kietlen és veszélyes világba.

Megjegyzések