A nagy húsvéti tojásvadászat: Ready Player One

A Ready Player One a disztópikus ifjúsági irodalom, az egyre elfogadottabb nerd culture és a 80-as, 90-es évek iránti nosztalgia szerelemgyereke. A  közeli jövőben játszódó film középpontjában James Halliday  (Mark Rylance)  virtuális valósága áll, amit a különc feltaláló halála után az a felhasználó örökölhet meg, aki a Jobs -szerű zseni  által kedvelt játékok, filmek és zenék világában elég otthonosan mozog ahhoz, hogy kiállja a próbáit.

  A film az azonos című könyv alapján, Steven Spielberg rendezésében került a nézők elé.

 

A Ready Player One sikeresen használja a CGI és a hagyományos film elegyét: a történet nagyjából harmada van a valós világba helyezve, a többi az OASIS virtuális terében játszódik, ami számítógépes animációval készült. A főszereplők színészi játéka így is eléggé átjön: Parzival (Tye Sheridan) és Art3mis (Olivia Cooke) avatarjai egyértelműen tükrözik a karakterek valós arcvonásait, és a többi főbb szereplő  is humanoid formában jelenik meg az OASIS-ban. A számítógépes világ érdekes kidolgozású, és ki is használták a  forma adta szabadságot:  a diszkóban pörgő- hulló-lebegő tánc volt az egyik kedvencem.

Az akciójelenetek természetesen a 80-as évek mára klasszikussá vált slágerei kíséretében játszódnak, így  feltűnnek olyan számok, mint a 'Stayin' Alive'a Bee Gees-től, vagy a 'Jump' Van Halen-től. Azért persze van saját zene is: Alan Silvestri komponálta filmzenét, többek között az OASIS témáját.

A történet maga nem bonyolult, de a végeredmény egy szórakoztató film lett, ami a töménytelen mennyiségű easter egg miatt mindenképpen többszörnézős. Bár én nem vagyok annyira otthon a pop kultúrában, hogy mindet felismerjem a bőven osztott utalásokból, azért például a Firefly űrhajója, vagy az Akira motor megjelenése nekem is vigyorra húzta a szám, a Vissza a jövőbe DeLorean már majdhogynem kötelező elem volt, az Aranypolgár idézésre viszont egyáltalán nem számítottam. Az is kellemes meglepetés volt, hogy modern inspirációról is tanúskodik a film: például az Overwatch videojátékból is választottak avatart, és Minecraft világrészt is építettek az OASIS felhasználói.

Bár ez nem húzza le a történet egészét, a romantikus szál szerintem nem sikerült erősre. Különösen az volt zavaró számomra, hogy a történet elején Art3mis teljesen jogosan visszautasítja Parzival virtuális közeledését, majd miután élőben találkoznak, szinte rögtön elfogadja, és odáig is eljutnak kimondják, szeretik egymást. Nagyon rövid ideje ismerik csak egymást, és az ilyen szintű odaadáshoz szerintem túl kevés ideje is. Ami zavart még, hogy Art3misről tudjuk, hogy a virtuális világban szinte legenda számba megy. De amint megismerkedik Parzivallal a valós világban, támogató szerepet vesz fel, sokszor maga elé helyezve a srácot - számomra nem egyértelmű, hogy ez képesség szintjén megalapozott. 
 

A film a nosztalgiahullám meglovaglásán kívül több a mai világban is fontos témát is feszeget: a fiatal főszereplők a virtuális világ korlátlan felhasználásáért, és az önkifejezés szabadságáért küzdenek az OASIS-ban, míg ellenfelük a játék világát csupán pénzszerzési lehetőségnek látó  Sorrento (Ben Mendelsohn), és a való világban piszkos munkáját végző alárendeltje, F'Nale (Hannah John-Kamen). Ők az arcnélküli 'Hatosok' tömegét alkalmazó nagy cég, az IOI kapitalista érdekeit képviselik. Sorrento egyértelműen nem érti az OASIS lényegét, nem törekszik elmerülni a világ működésében, pusztán profitorientált módon tekint a virtuális valóságra, így a néző egyértelműen a fiatal hősöknek szurkol vele szemben. 

 A  Ready Player One kommentálja az emberi kapcsolatok fontosságágát is. Míg az IOI névtelen tömegeket mozgat a pénzügyi siker érdekében,  a főszereplő öt fiatalt a közös cél, az OASIS védelme igazi egymást segítő csapattá kovácsolja: ők  a High Five. (A név különösen annak fényében vicces, hogy Parzival többször próbál különböző emberekkel lepacsizni, high five-olni, de mind visszautasítják...). Felhívásukra az egész gamer világ összefog a valóságban és a játékon belül is, hogy megakadályozzák az IOI győzelmét. Így a film a virtuális terek összekötő erejét és annak a valóságban elérhető hatását is fejtegeti, ami a mai szociális média által átszőtt világban különösen releváns téma.

10  pizzaszállító drónból 7.

Aki  úgy érzi, hogy nagyon otthon van a filmek világában, annak egy kis poszter találgatós Ready Player One játék itt. :)