A mostanában folyamatosan erősödő magyar képregényes választék új sorozattal gazdagodott a tegnap megrendezett nyári képregénybörzén a KMO-ban, az Anagram Comics jóvoltából; a Diabolik című olasz fumetti képregénysorozat rögtön három, egyenként 120 oldalas, zsebkönyv méretű kiadással indult útjára. A fekete-fehér kiadványokhoz egy gyűjtői díszdoboz is elérhető, mely igen jól mutat a könyvespolcon, ezt tapasztalatból mondhatom.
Bár ennek a karakternek a történeteivel képregény formájában még nem találkoztam, kölyökkoromban a Fox Kids csatornán sugározták az azonos című rajzfilmsorozatot, melynek nagy rajongója voltam. Ennek köszönhetően nagyjából sejtettem, hogy mire kell itt számítani: bűnügyek, akció, váratlan fordulatok, és egy igen karizmatikus főszereplő. A rajzfilm intrója egyébként a mai napig megállja a helyét, és igen közel áll jelen képregénysorozat hangulatához is.
A képi világot a letisztultság, és a fény-árnyék kontrasztok éles szembeállítása jellemzi. A realisztikus, és igencsak precíz ábrázolásmód kiváló táptalajt biztosít ezen bűnügyi történetek számára. A dinamika is meghatározó az illusztrációknál, vegyük például a második kötet elején levő autós üldözést, mely a maga több oldalas terjedelmével, és kevés szövegbuborékjával arra készteti az olvasót, hogy gyorsan lapozzon, miközben a képek szinte rajzfilm-szerűen jutnak el A-ból B-be. Előfordul azonban több olyan rész is, amikor a szövegen van a hangsúly, de többnyire ezt is kreatívan oldják meg a szerzők: a harmadik kötetben Ginko nyomozó tévés nyilatkozata, mely jó 5-6 oldalon keresztül is folyik, a lehető legváltozatosabb szögekből van bemutatva: látjuk közeliben, félközeliben, illetve TV-képernyőről is, több beállításban.
A történetek hozzák a régi 90-es évekbeli krimi ponyvák koszos, kemény hangulatát, furfangos történetvezetéssel, és érdekes karakterekkel karöltve. A legjobb eresztés a most megjelent három kötet közül egyértelműen a harmadik lett, több szempontból is; kreatívan kitalált főgonosz, váratlan fordulatok egymás után, és újabb meglepetések akkor is, amikor már végképp nem számítana rá az olvasó. Helyenként érezhető, hogy a karakterek kicsit "túlmagyarázzák" tetteiket és élményeiket, de a bűntények feltárásánál kifejezetten hasznosak és érdekesek. Az első kötetben például nagyon nem volt egyértelmű a helyzet, és egészen a kötet végéig kellett várni főhőseink részletes magyarázatára. Különösen tetszik, hogy a főszereplők nem mindig vannak előtérben, így jut idő az épp aktuális események részletes kifejtésére, és a mellékszereplők kibontakozására is. Persze ez nem minden esetben jön ki jól, a második kötetben például elég hosszúra sikeredett a felvezetés és a szerelmi szál taglalása.
Ahogy fentebb is említettem, ez volt az első találkozóm a karakterrel, de a harmadik kötetre már annyira belelendültem az olvasásba, hogy szomorúan kellett konstatálnom, miszerint végére értem az első gyűjteménynek. A sorozat a maga képzeletbeli helyszínével, Clerville-el, az állandó szereplőivel (Diabolik, Eva, Ginko nyomozó), a bűnügyi esetekkel, és az egész atmoszférájával teljesen magával ragadott. A különböző események alakulása dönti el főszereplőnk helyét a játszmákban, de annyi biztos, hogy helyén van a szíve, és még akkor is neki szurkolunk, amikor a rendőrök elől kell meglógnia. Remélem, hogy hamarosan érkezhet a folytatás, számomra bekerült a kedvenc magyar sorozatok közé. Akinek esetleg felkeltettem az érdeklődését, irány a kiadó oldala és tessék beszerezni a gyűjteményt, hogy minél korábban jöhessenek a további kötetek.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése