A fekete bárány - DCNK #53 - Az Új Tini Titánok: A Júdás szerződés

A DC Comics Nagy Képregénygyűjtemény 2019-es évfolyamának első kötete az ifjú szuperhősökből álló csapat, az Új Tini Titánok egyik legismertebb történetével jelentkezik, a Júdás szerződéssel (amiből amúgy animációs film is készült nemrégiben). Az 1984-ben megjelent történetet közvetlenül megelőző három füzet is megtalálható a kötetben, melyek megalapozzák a nagy horderejű négy részes sztorit. A csapat jelenlegi tagjai Robin, Csillagfény, Kiborg, Gézengúz, Csodalány és Raven, illetve Tara Markow, a legújabb tag, aki képes a föld elemeinek irányítására. A folyton folyvást szektákkal és egyéb korrupt egyházi rendekkel összetűzésbe keveredő Tini Titánokra azonban nem csak a külső fenyegetések, hanem a csapatot megfigyelő tégla is kifejezetten nagy veszélyt jelent; Slade Wilson, más néven Halálcsapás (Deathstroke) szolgálatában álló Tara a csapat fekete báránya, aki csakis azért mozog velük, hogy megfigyelje őket, és Slade-nek továbbítsa az információkat a tagokról.
A csapat, és az egész kötet egyik legérdekesebb tagja Robin, aki amúgy a jelenlegi kötetben ölti magára új, Éjszárny alteregóját. Mind a Vér Testvér egyháza körül forgó történetben, mind a Júdás szerződésben magasan kiemelkedik a csapat többi tagja közül; az író Marv Wolfman érezhetően kedveli ezt a karaktert, aki amúgy az egyetlen különleges képességek nélküli tagja a csapatnak. A Batmantől kiválóan megtanult álcázási módszere, amivel Vér Testvér egyházába férkőzik be, valamint a csapat eltűnését követő nyomozása voltak a legjobban megírt részei ezeknek a történeteknek. A két szekta igencsak hamar komolyanvehetetlenségbe fulladt, de köszönhetően Robinnak és a kiváló csapatdinamikának köszönhetően ezek ellensúlyozva voltak. Ügyesen játszott Wolfman a suspense és surprise elemek vegyítésével; hiába tudtuk, hogy Tara kémkedik a csapat után, a Titánok tagjainak hirtelen eltűnését követően mi, olvasók is ugyanolyan összezavarodottak lehetünk, mint maga Robin.

A másik karakter, akit külön kiemelnék, Slade Wilson, akinek az eredettörténete is feltárult előttünk. Titokzatos családtagjainak a közbenjárása pedig tovább adagolta azokat a rejtélyes elemeket a történetbe, amik igazán izgalmasak voltak. Tara Markow személyiségingadozása és motivációja azonban sajnálatos módon kevés magyarázatot kapott, örültem volna, ha az ő történetére is kicsit több időt szentelnek a készítők. George Perez kilenc, vagy annál több paneles oldalai néhol már túl apró és zsúfolt képeket tárnak elénk, de ez a fajta régebbi időket idéző, klasszikus látványvilág igazi pikantériája ezeknek a részeknek. Ha a végső harc nem is, de a finálé hatásosra sikeredett, és érzékletesen mutatja be a szuperhős lét egyik sajnálatos árnyoldalát.


Megjegyzések