"Álmodtam egy világot magamnak..." - NMK #34,35 - Mutánsvilág, Magnus fia

A Mutánsvilág (House of M) kétségtelenül az egyik legérdekesebb crossover; alternatív történéseket élnek át a fővonalas Marvel karakterek, ráadásul még emlékeznek is rájuk. Kicsit ahhoz hasonlítható ez, amikor valaki álmodik, és tudatosul benne, hogy igazából ez csak egy álom, vagyis hirtelen értelmet nyer a sok zagyvaság. A hőseink esetében azonban a lehető legjobbra kell gondolni, a Mutánsvilágban ugyanis többnyire minden vágyuk teljesül. Pókembernek Gewn Stacy-től lesz gyereke, Carol Danvers a föld legnagyobb hősévé válik, ki-ki a maga vágyának megfelelően kapja meg álmait, bár nem mindenki ilyen szerencsés, Amerika Kapitány például csöndben megöregedik egy mutánsok által dominált világban. Ki más is ébredne rá először a szörnyű titokra, és emlékezne a "múltra", mint Rozsomák, akinek a SHIELD-től való megszökése, majd az ezt követő hajszája igazán pörgőssé és izgalmassá teszik a sztorit.
Kapcsolódó kép

Wanda Maximoff szörnyen kegyetlen ereje már a Bosszú Angyalai: Káosz történetben is megmutatkozott, amit azonban itt véghez vitt, az mindenen túltesz; konkrétan elhúzza a mézesmadzagot a hősök orra előtt, és elhiteti velük, hogy a vágyaik teljesültek. Ezzel azt hiszem mindannyian azonosulni tudunk, biztos mindenkinek van egy olyan fájó pont vagy emlék, amit alapból tudatosan elnyom magában, de az álmokban előjöhet. Nekem személyszerint körülbelül minden este szövevényes álmokkal van dolgom, és főleg az érzelmi dimenzió miatt tudok igazán azonosulni ennek a történetnek a karaktereivel, és ezért is áll hozzám közel a Mutánsvilág hangulata. Ezen felül végig pörgős, izgalmas és lebilincselő a történet, sajnáltam is, hogy kvázi hirtelen befejeződik.

A történet persze rengeteg utóhatást hoz magával a későbbi történetekre nézve, melyekből a legmarkánsabb a rengeteg emberré váló mutáns. Magyarul az X-Faktor kötetekben találkozhattunk már az utórezgésekkel, az NMK 35. kötetében pedig Pietro kerül középpontba; az ő esetében az ereje elvesztése teljes kétségbeesésbe taszítja őt, és bármit megtenne azért, hogy visszakapja azt (és meg is teszi, ahogy azt a kötetben láthatjuk). A Nemembereknél található terrigén ködöt kibocsájtó kristály azonban reményt ad Pietrónak, a későbbiekben pedig a gáz folyamatos belélegzése a drogfogyasztás szinonimájaként funkcionál, amibe a karakter még saját lányát, Lunát is belerángatja.
A nagy horderejű változásokat eszközölő képregényfolyamokban az utóhatás is van olyan izgalmas, mint maga a fősztori, és bár ebben az esetben nem múlja felül a Mutánsvilágot, mindenképpen érdekfeszítő és egyben kegyetlen módon mutatja be az utóhatások egy szegletét a Magnus fia történet. Brian Michael Bendis ezzel a történetfolyammal igazán betalált, egyben igen merész lépés is volt ez tőle.


Megjegyzések